Melyek a legfontosabb alapok a matematikában a gyermekünk számára?

Az építmény szerkezete

A matematikai gondolkodás akkoriban lett kiemelten lényeges az emberiségnek, amikor feltaláltuk az írást - az első írásos emlékek gazdasági feljegyzések voltak, számokkal, sok ezer évvel ezelőttről. Még fontosabbá és egyúttal egyetemessé vált azonban akkor, amikor a nyugati társadalmakban elkezdtük a tudományos forradalmat, valamikor a 17. században. Ekkor derült ki, hogy mindaz, ami mérhető, s amit számokra le tudunk fordítani, az alkalmas arra, hogy felfedezzük és meghódítsuk vele a világot. Ma már nem csak a tudományos elitnek, hanem minden gyermeknek képessé kell válnia alapszintű matematikai gondolkodásra, hiszen nem csak valamennyi szakmában, de a pénzügyi dolgainkban is elengedhetetlen, hogy ha szükséges, tudjunk kalkulálni.

Mindez a matematikai tudás és gondolkodás az általános iskolában kapja meg az alapokat - ha szerencsénk van, és gyermekünknek inspiráló, türelmes és jól magyarázó matematikatanára van. Ha azonban fiunk vagy lányunk egy hajszállal is lassabb tempójú az átlagnál, könnyen lemaradhat a matekórán. Ha például a 6. osztályos matematikában lemarad, azt már olyan nehéz pótolni, mintha egy rohanó szekérre próbálnánk meg felkapaszkodni.

A matematika tanítása úgy van kitalálva, mintha egy épületet építenénk. Egy erősen strukturális vázat kell kialakítani az elmében, és ha az alapok biztosak, arra már könnyedén lehet komolyabb dolgokat ráépíteni. Ha azonban valakinek nem biztos az alaptudása, és bár látszólag jól tanul, könnyen elvérezhet a középiskolában, és később az egyetemet, ha olyan szakmát választ. Megkönnyíthetjük gyermekünk helyzetét, és sokkal szélesebb lehetőségek közül választhat, ha nem akadály számára a matematika.

Tanulási rutin kiépítése

A legfontosabb még csak nem is a számolási képesség (bár ezt sem szabad lebecsülni, hisz nélküle hiába érti a gondolatmenetet, nem lesznek jók az eredményei), hanem hogy meglegyen a megfelelő tanulási rutinja gyermekünknek. Tudjuk, hogy már az általános iskolában is sokszor megterhelő a rengeteg házi feladat, amelyet feladnak a tanárok. Ha azonban a gyermekünk megszokja, hogy elvégzi az elvégzendő feladatokat, és nem a szünetekben próbálja utolérni magát, akkor nem csupán rövid távon, hanem élete további részére is kiépíti magának a megfelelő munkakörülményeket. Ha hozzászokik, hogy adott időben leüljön, elővegye a leckét és mondjuk egy fél órát-órát koncentráljon, sok munkát spórolhat meg magának, melyet az elmaradások bepótlása okozhatna.

Különösen igaz ez őszi-téli-nyári szünetek előtt, vagy különösen tavasszal, amikor a gyermekek már elfáradtak, a tanárok nemkülönben, mindenki a háta közepére kívánja az iskolát, haladni viszont muszáj, hiszen szorít a tananyag. Egy jól kiépített rutin hosszú távon több szabadidőt, és nem utolsó sorban önfegyelmet ad a gyermeknek. Ez pedig, talán mondani sem kell, az ő jövendőbeli sikereinek az egyik kulcsa.

A gondolkodás öröme

A másik fontos dolog, amely segít, hogy a gyermek ráérez a gondolkodás ízére és élvezetére. Ha apróbb sikerélmények érik, ha célokat tűz ki maga elé, és azokat teljesíti - mindegy, hogy gyorsan-e vagy lassan -, akkor megnő az önbizalma. “Hiszen erre képes vagyok!” - mondja, és a korábbi kudarcok, amelyek elvették a magabiztosságát és akár le is blokkolták a gondolkodását, szép fokozatosan megszűnhetnek. Igen gyakran ugyanis a gyermek saját magát skatulyázza be (sok esetben a tanár hozzáállásának következtében), és ahhoz, hogy megértse az új anyagot, és ne vesszen el a részletekben, szükséges a sikerélmény és a magabiztosság.

Ehhez jó bevezetés a gondolkodós, töprengős, történetekbe ágyazott feladatok, gyufaszálas rejtvények, például a lapát és a “szemét” esete, vagy a mini-detektív történetek. Ezeken ha együtt törjük a fejünket, még ha nem is jutunk megoldásra, a gondolkodási folyamatokat már a problémán való töprengés is elindítja. Majd ezek után jöhetnek az elvontabb, egyszerűbb matematikai feladatok. Mikor a gyermekünk egy-egy nehezebb feladványban elkezd lehetőséget látni, ahelyett, hogy azt érezné: “na ne már, egy újabb feladat, ami csak azért van, hogy kiszúrjon velem”, akkor már nyert ügye van - a matematika jó eséllyel többé nem fog ki rajta.

Az alapok megértése

Ha gyermekünk hajlandó velünk együtt tanulni - hiszen ez sem mindig működik - nagyon fontos, hogy bizonyosodjunk meg róla: érti a feladatot. Sokszor a botlatókő egy-egy szó vagy fogalom, amit még nem tudott magabiztosan elsajátítani a gyermek, így ha egy apró dolgot nem ért pontosan, akkor az egész nem fog menni. Segíthet, ha egyszerűen felolvassuk a házi feladatot az együtt tanulás során, vagy ha saját szavainkkal átfogalmazzuk.

Egy meg nem értett fogalom, illetve meg nem tanult módszer (pl. törtek összeadása, százalék kiszámítása), amelyre később sok más témakör épül a matematikában, olyan, mintha egy ház alapját nem kőből, hanem sárból - vagy a híres bibliai hasonlat szerint: homokra építenénk - az első nagy vihar elmossa az egészet. Gondolhatunk a mesében a három kismalacra is: amelyik hamar játszani akart menni, és szalmából építette a házát, pórul járt, mikor jött a farkas, ellentétben a kőből építkező testvérével.

Ha mégis úgy alakulna, hogy kiderül akár a középiskolai felvételi előtt, hogy komolyabb hiányosságai vannak, és ezért nem megy jól a matek, ne sajnáljuk az időt: ismételje át a gyermek akár velünk, akár valaki mással. Tizenhárom-tizennégy évesen az értelmi képességei lehetővé teszik, hogy a korábbi anyagokat sokkal hamarabb elsajátítsa; amit ötödik-hatodik osztályban fél évig kellett gyakorolni, arra elég lehet néhány óra.

Összefoglalva

A gyermekünk számára legfontosabb alapok, melyek a matematika tanulásához szükségesek, nem elsősorban számolási képességek. Nem az a lényeg, hogy a gyermek gyorsan vagy lassan gondolkodik-e, hogy “reálos” beállítottságú-e vagy “humános”, hogy pontos-e vagy pontatlan. Sokkal lényegesebb, hogy úgy tudjon ránézni a matematikára, mint ami hozzáad az életéhez, nem pedig elvesz belőle - hogy a matematika lehetőség arra, hogy ő több legyen.